| James Wagner
X
2. RÉSZ
A második rész az elsőnek a folytatása. Az előző részben megtudtuk ki James valódi annya, barátnőt szerzett magának, és még sok kalandon mentek keresztül. Most sem fognak hiányozni az izgalmas részek! Kellemes szórakozást és olvasást kíván:
A szerző: James Wagner
I. Fejezet
A Múlt
Kora reggel volt, mikor James felkelt. Nem tudott aludni! Egy valami aggasztotta: Mért nem érdekli annyira Kurt- öt az, hogy ki az annya? Ezt nem értette! Felkeltette a báttyát, csak azért mert tudni akarta! Gyengéden megfogta Kurt vállát, és rángatni kezdte:
-Hé, hé ébredj!
De nem válaszol. James most kapcsol, hogy a tesója mélyen alszik.
-ÉBREDJ!
-Ha, mondjad- és a digitális órájára nézett- Még csak hajnali öt óra!
-Igen, tudom, de piszkálódik bennem az a tudat, hogy nem foglalkozol az anyáddal!
-Nekem nincs anyám!
James dermedten nézett.
-Ezt hogy érted? De hisz Mystique.
-Ő NEM AZ ANYÁM!
A fiú csak nézett.
-De, mért Kurt?
-Szerinted milyen anya az, aki eldobja a gyermekét? Engem eldobott, és téged is! Nekem csak a nevelőszüleim jelentenek valamit, és persze te!
-Értem, igazad lehet.
-Jó, akkor aludj tovább.
-Jó, de Kurt.
-MIVAN?
-Milyen volt a gyerekkorod?
-Arról inkább ne beszéljünk!
-Mert?- és közelebb ment az ágyhoz.
-Hosszú történet. Nem végeznék vele holnapig!
-Nekem van időm!
-Hah... neked!
-Kérlek, mesélj.
-Hát, jó! De, szerintem ez nem jó ötlet! Tizenhét évvel ezelőtt, mikor születtem, egy Margali Szardos nevű asszony talált rám egy út menti kunyhóban.
-EZ MEGMAGYARÁZZA A SÍRÁST, AMIT MÉG APUM HALLOTT!
-... Folytathatom?
-Igen. persze!
-Szóval rámtalált ez a hölgy. Ő a nevelőanyám. Cirkuszban dolgozott, ahová engem elvitt. Margali- nak két valódi gyermeke volt: Stefan Szardos és Graydon Szardos. Ők voltak a legjobb barátaim! A cirkuszban dolgoztam először jósként, utána akrobatistaként. A közönség nem csodálkozott rajtam, mert azt hitték, hogy embert látnak beöltözve! Tizenkét éves korig ott dolgoztam, mikor jött Amos Jardin, a Floridában hatalmas cirkuszt működtető texasi milliomos, ki hallott rólam, és csomó pénzt fizetett azért hogy hozzájuk csatlakozzam. Fél év után viszont otthagytam, mert azt követelte tőlem, hogy lépjek fel egy Show-ban. Visszaindultam Winzeldorf-ba, a szüleimhez, mikor tudomásomra jutott, hogy Stefan megtébolyodott, és kisgyermekeket ölt. Meg akartam állítani, de baleset történt...
-Micsoda?
-ALUDJ!
-Mi történt Kurt?
-VÉLETLENÜL ELTÖRTEM STEFAN NYAKÁT! ELÉGEDETT VAGY?
Kurt sírni kezdett. Egyszer csak begurul Charles.
-Mi ez a lárma?
Kurt zokog, James pedig nagyon meg van lepődve.
-Mi a baj?- Kérdezte a prof-, Mi van?
-Igaz professzor?- Szólalt meg James
-Mi?
-Hogy Kurt megölt egy embert?
Senki nem felelt. Kurt elteleportált, és csak ketten maradtak a szobában.
-Nos, sajnos igen.
-Szegény. De hogyhogy nem lett belőle baj?
-Mert ott voltam, és az emberek tudatát átcseréltem. Az ügy öngyilkosságra terelődött. Persze ezt Kurt nem tudta. Nehéz volt egyedül feldolgoznia!
-De mi volt a szüleivel?
-Elhitték az öngyilkosságot. Valószínű hogy a fiú soha nem árulta el nekik hogy ő volt.
-Nagyon kiborult!
-Valószínű a lelkiismeretfurdalástól! Szerinted, most hol lehet?
-A Blackbird- ben.
James és a prof odamentek, és megnézték. Kurt az utastérben volt, és sírt.
-Bocsáss meg Kurt!
-Nem, semmi gond.
-Nem kellene róla beszélned?
-MI? HOGYHA MEGTUDNÁK A NEVELŐSZÜLEIM HOGY MIT TETTEM A GYEREKÜKKEL, BELEGONDOLNI IS ROSSZ!
-De ha nem mondod el, mégrosszabb!
-Igen, igazad lehet!
-Összehívjuk a szülőket!- Szólt közbe Charles.- Úgyis meg kell beszélni pár dolgot!
Kurt még mindig szipogott.
-Na jólvan felállni- Kurt felállt-, Kihúzni magad- kihúzta magát-, tisztelegni!
A gyerek úgy engedelmeskedett James- nek, mintha katonatiszt lenne. De letette a kezét és átölelték egymást.
-Én, nem akartam!- és újra zokogni kezd!
-Tudom Kurt, tudom! Nem is hibáztatlak ezért! De most már nyugodj meg!
-Menjetek aludni!
-Dehisz már hét óra!
-Oh, tényleg. Hát akkor menjetek reggelizni! Én most telefonálok!
Mindenki ment a maga útjára. Prof lebonyolította a telefont, és elrepült a szülőkért. Eközben a reggeli után James és Kurt a szobájukban beszélgetnek.
-Olyan hírtelen történt. Olyan volt, mintha összeolvadt volna a kezemben. De akkor már nem tehettem semmit.
-De mesélj valamit a kunyhóról!
-Ott volt nem messze a kunyhó az úttól!
-Én meg az árokban hevertem! Szerinted, van valami köze a kunyhónak hozzám?
-BIZTOS!
-De, egyáltalán honnan tudod olyan biztosra, hogy a neved Wagner?
-Állítólag egy ember hevert az úton, aki meghalt. A személyigazolványán Eric Wagner név szerepelt, és azt mondják ő volt az apám! De szerintem ez baromság! De ezt a nevet kaptam!
-Az én szüleim egy elveszített személyit találtak ugyancsak Eric Wagner néven! Szóval ezért lettem én is Wagner!
-Ez van öcsi! Azt se tudjuk ki volt az apánk, de kaptunk egy nevet!
James döbbenten nézte a testvérét. Nem tudta mi lesz, és azt sem hogy mikor. De félt. Egy különleges szorongás volt a fiúban. Legszívesebben sírt volna, de nem mert. Egyszer csak Logan jött be a szobába.
-Gyertek fiúk! Vendégeink érkeztek!
-OK, de először felveszem a kép-induktoromat!
-Nem lesz rá szükség!
-Mért?
-Mert a szüleitek azok!
-Ja, persze. Megyünk!
Eközben a nappaliban...
-...persze, igen! Nagyon jól érzik magukat itt a fiúk, de nem erről lesz szó!
-Hú de nagy ház!- mondta Reinold, James apja.
-Igen az! De kérem, most üljenek le!
Leültek a könyvtárba. Két asszony, és két férfi. Egy-egy házaspár.
-Már elég régóta van dolgom mutáns gyerekekkel, mint Kurt- el, vagy James- el. De ilyen jellegű gonddal még nem találkoztam!
-Mi a gond? Talán Kurt valami rosszat csinált?- Aggódik Margali
-Nyugodjon meg asszonyom, a fia egy árva rossz szót nem szólt!
-Hát akkor mi a baj?- Kérdezi a fiú apja: Paul
Egyszer csak a gyerekek is megjelentek.
-Na HELOKA!- kiáltják a fiúk.
A találkozás nagyon szép volt. A régen látott családtagok egymásbaborultak. De ez is véget ért, majd leültek.
-Super!- szólalt meg a prof.- Nos, a beszélgetés tárgya a következő: tudják, hogy a gyermekeiket, most durván fogalmazok, úgy találták.
-Igen így volt.- mondta Paul.
A többiek csak figyeltek.
-Hát, akkor el kell, mondjuk azt, hogy nem csak egyedül voltak. Volt egy kunyhó az útmentén, egy halott férfi, egy személyigazolvány, és az árok. Ismerős?
-Igen.- mondta Margali- Ez úgy történt, hogy bementünk a kunyhóba, hisz világított a lámpa, és azt gondoltunk, kapunk egy kis élelmet. De nem így volt. A kunyhóban egy férfi volt, aki egy csecsemőt szorongatott, és, szerintem részeg volt. A baba érdekét nézve kikaptam a kezéből, és mikor megláttuk hírtelen hogy...milyen, elkezdtünk szaladni vele. A férfi is utánunk eredt, de nem tudta tartani az iramot, és elesett. Megálltunk. Ekkor azt éreztem, rosszat tettem. Visszamentünk Paullal a férfihoz, de már nem élt. Elvettük tőle az iratait, és megnéztük. Eric Wagner névre volt kitöltve. Továbbszaladtunk, majd eldobtuk a személyit. Utána meg jött a gond....mit tegyünk a csecsemővel? Mihez kezdjünk? Arra gondoltunk, hogy a cirkuszban dolgozhatnál. És sokáig ott voltál, most pedig itt.
-Értem, és mit tudnak arról, hogy Amos Jardin cirkuszt ajánlott Kurt- nek?
-Igen, így volt, de Kurt nem bírta és hazajött. Ekkor történt...a baj.
-Miféle baj?- Kérdezte Xavier.
-Tudom Kurt!
-Mit?- és a gyerek reszketni kezdett- Mit tudsz?
-Tudom, hogy csak meg akartad állítani Stefant! Hidd el, nem haragszom rád!
-Ho..honnnan tudod??-reszket Kurt.
-Tudom, és kész! A fő hogy szeretünk! Mindannyian!
És egymás nyakába ugrottak.
-Most már összeáll a kép.- mondja James- már értem!
-Az jó!- Szólal fel Charles.- Nos, akkor ez lett volna a dolog lényege, örülök hogy jól ért véget ez az ügy is! Tudok önöknek szállást adni! Mikor szeretnének hazautazni?
A szülők tanácskoztak, és így döntöttek:
-Három nap múlva!
-OK! Addig legalább megismerik az intézetet!
Eljött a lefekvés ideje. A gyerkőcök aludni mentek a szobájukba.
-Látod Kurt! Jól sült el a dolog!
-Örülök neki! Figyelj James, ugye ha bármi történne, mindig szeretni fogsz? Igaz?
-Hát persze! Aludj nyugottan! Jóéjszakát.
II. Fejezet
Most Légy Ügyes
Reggel volt, újra reggel. Lehelkönnyedén keltek az ifjoncok. A konyhában már készülődött a reggeli.
-Hmm, micsoda illatok!- rohan be Kurt.
-Köszike. Rántott tojás lesz a reggeli!
-Az jó- Rohan máris ki.
Egyszer csak mind jön be az ajtón.
-Jóreggelt!
-Helloka!
-Hogy aludtatok?
-Mi a reggeli?
Egyszóval hangzavar volt. Leült mindenki az asztalhoz.
-Kitty, kérlek, add ide a sót-, mondja Logan.
-Majd felállsz érte!
Logan lepődötten nyúl a sóért, de James hírtelen megszólal:
-Kitty cica morcos lett!- és erre nevetés tör ki, csak Kitty nem nevetett.
-Nagyon vicces!
-Ugyan már Kitty, ne szörnyülködj annyira!
-Minek neveztél?
-Mért?
-Szörnynek neveztél!
-Én, ugyannem!
Kitty felpattant az asztaltól, majd rácsapott az asztalra.
-TE TUDOD MI VAGY? EGY UNDOK TORZSZÜLÖTT! AKIT CSAK VÉLETLENÜL TEREMTETT A FÖLD, ÉS ATTÓL LETTÉL ILYEN, HOGY MEG AKARTÁK A GYÁRTÁSOD ÁLLÍTANI!
James- t nagyon megbántotta ez a mondat. Egy könnycsepp gördül le az arcáról.
-Akkor, rám, már nincsen szükség... -és ezzel elteleportált.
-Hát ezt jól megcsináltad!- mérgesen dünnyögi Kurt- Csak azt nem tudom, hogy akkor én mi vagyok?!
-NEM ÉRDEKEL!- válaszolja Kitty
Kurt besétál a szobájukba, ahol James az ágyon fekszik, és rettentően sír. Leül az ágya mellé, és megfogja a vállát.
-Nézd James, ne törődj vele! Majd megbékél!
A fiú tovább zokogott.
-...elhiszed, elhiszed nekem azt, hogyha tudnék, megváltoznák?
-Igen. Én is.
-Nem én tehetek róla, hogy ilyen vagyok! Legszívesebben eltűnnék a föld színéről!!!
-Jaj ne mondj ilyet James!- és átölelte- Akkor ki lenne a tükörképem?
James hírtelen abbahagyta a sírást, megtörölte a szemét, és ezt mondta:
-Csak temiattad élek! Ha nem lennél ki kellene találni!
Egy kevés nevetés hallatszott a szobából, ahonnan Kurt nemsokára kilépett. A konyha felé tartva szembetalálkozott Kittyvel, és ezt mondta neki:
-Szégyelld magad Kitty! Szégyelld!
Kittyn látszott hogy megbánta azt, amit tett, és úgy gondolta bocsánatot kér! Odaállt az ajtóhoz, és benézett. Nem volt ott senki. Az asztalon egy levél. A lány bement.
-Mi ez?- mondja magában.- Egy levél. Illetlenség elolvasni! De kíváncsi vagyok!
A karja nyúlna a levél felé, de egyszer csak bepattan Kurt.
-NEM AKARTAM ELOLVASNI!- ijedt meg a lány.
-Kitty? És még van.... na mindegy! James?
-Nem tudom! Pedig jöttem hozzá bocsánatot kérni! De csak ez a papír van az asztalon!
-Papír? Miféle papír!
-Hát, valami levélforma...azt hiszem!
-Olvasd fel!...James!
Kitty végre örült hogy megnézheti, de mikor elolvasta azt kívánta, bárcsak ne találta volna meg!
-Jaj ne... minden az én hibám!
-Micsoda?
-Olvasd el te is!
Drága bátyóm!
Sajnálom, de meg kell tennem! Ne keress, és ne is gyere utánam, mer én, megszűnök létezni! Mert én csak egy torzszülött vagyok, és piszkítom a földet! Ne feledd, hogy nem hibáztatlak, és hogy te voltál nekem a legjobb bátyó az egész világon! Szerettelek, de most már vége!
Utóirat: James Wagner
-James? Ez nem igaz!
Szaladtak a profhoz.
-Professzor, nagy baj van!
-Mi a gond?
-James, eltűnt!
-Megint?
-Nem találjuk sehol!
-Akkor megkeressük Cerebróval!
És a prof újra a fejérevette azt az idétlenül kinéző sisakot, majd így szólt:
-Most, ne mozogjatok, és ne beszéljetek!
A Prof kereste Jamest, de betoppan Scott és ordítani kezd:
-Professzor, Professzor! A Blackbird!
-Micsoda? JAMES!
Eközben James tényleg a Blackbirdel killódott.
-Hol lehet ezen a sebességet állítani?- és mindenféle kapcsolókat kapcsolgatott.
Az egyik pillanatban minden áram kikapcsol, és zuhanni kezd a repülőgép!
-Ez nem a CD Lejátszó!
James csak pánikot, de utána megnyugodott, hisz a célja úgyis a halál volt. A gép csak zuhant, és már csak pár méter választotta el a földtől, mikor hírtelen megállt, majd James a szélvédőnek csapódott.
-A francba, ennyit érnek ezek a vacak biztonsági övek! Ez a másvilág? Annak túl szép!
A szélvédőn kilátva egy manus állt valami vödörrel a fején.
-Ki ez a fazon?
A hapek valami kézmozdulatot tett, és a gép a földre került. James kiszállt.
-Ki maga?
-Akinek az életed köszönheted!
-APA?
-Jajj.. dehogyis! Hát nem most mentettem meg az életed?
-Ez nem igaz! Egyszer akarok meghalni, de akkor sem sikerül! Amúgy hogy hívják?
-Eric Magnus Lensherr. De hívj Magnetónak!
-Magnetó? A hírhedt Magnetó?
-Személyesen. Én úgy tudom, hogy nem szereted a külsődet!
-Jól tudja, de kérem, hagyjon békén!
-Ajánlatot teszek neked. Csatlakozz hozzám, és megígérem, hogy teljesen megváltoztatlak!
-Megváltoztat? Hogyan?
-Egy géppel, amit úgy hívok: X3000
-És honnét tudjam, hogy működik?
-Gyere, és kipróbálhatod!
Ezzel karjaalá vette a fiút, és elmentek Magneto hadiszállására.
-És, én úgy tudom, hogy rosszban van a professzorral.
-Így van, de csak azért, mert önfejű volt. De itt is vagyunk!
A kapun beléptek, és egy nagy terembe értek. Szemben egy óriási gép.
-Azaz?
-Igen James! Akkor, kipróbálod?
-De a prof...
-Most ne törődj vele! Gondolj csak Kittyre. Mit művelt veled? Hát szeretnek ott?
-Hát jó. De biztos nem veszélyes?
-Nem, mert én is átmentem rajta!
-Akkor bemegyek...
James már majdnem bent volt mikor ordítást hallott.
-NE TEDD JAMES! A GÉP KITÖRLI A TUDATOD IS!- kiabálta Scott.
De késő, az ajtó becsukódott.
-Késő már X-EK! Ha-ha-ha... ő már az enyém!
-NEEE!!!!!!- ordít Kurt- Öcsi!
-Sajnálom, de önként tette, és az enyém lett...
-MIT TETTÉL VELE?
-Én, semmit, majd a gép!
Pár perc múlva az ajtó kinyílik... és teljesen más jött ki rajta.
-James?- Csodálkozott Kurt.
-A nevem ÁRNY! És nem vagyok beszélő viszonyban veled!
-James? Mi történt veled? Az öcsém vagy!
-TE? Aki sérteget? Te sem vagy különb a drága Kittykédnél! Egyikőtök sem törődik velem!
-Ez...
-Én mondtam! Most már az enyém!
A professzor nagyon szomorú volt, és ezt mondta:
-Tényleg így gondolod? Akkor szerintem az sem számít semmit, hogy mennyi mindent adtam neked? Jóságot, szeretetet, és lakhelyet! Új családot, aki szeret téged! Magneto átprogramozta a fejed, de le tudod küzdeni, de ha nem érdekel téged a dolog, akkor elmegyünk!
James, mintha tényleg kapcsolt volna.
-Igen, lehet. Bocsássatok meg. De, ez nem jól esett, amit Kitty mondott. De nézzetek rám, tökéletes vagyok!
-Nem, ez nem te vagy! Ha legyőzöd az ellenséget, akkor leszel tökéletes! Velünk jössz?
-NEM MENTEK INNEN SEHOVÁ!- háborodott fel Magnus.
Minden ajtó lecsukódott, és menekülésnek semmi esélye. Vagy mégis?
-Ő AZ ENYÉM! MOST MÁR NEM VESZITEK EL TŐLEM!
-Hogy a tied vagyok???- felháborodott James- Nekem ők a családom! Csak azt nem értem mért nem lehet kibékülni?
-Ezt nem értheted!
De felszólal prof.
-Tényleg Magus, nem lehetne egyszer és mindenkorra eltenni a fegyvert? Hisz jó barátok voltunk!
-Annak már vége! Pietro! Fogd el őket!
-HOGYISNE!- és ezzel a mondattal odateleportált a főkapu nyitókapcsolójához és kinyitotta.
-GYERÜNK! KIFELÉ!
Logan még egy bombát helyezett el a kapuhoz, majd elmenekültek.
-Gyorsan... be a Blackbirdbe!
-Főáram működik, a motorok pörögnek!
-Akkor felszállás!
És a Blackbird felszállt, a bomba pedig robbant...
-Szegény Magnus!- sopánkodik Charles- ő okozta saját magának! És te James? Huh, James, te megváltoztál...
-Hát, már bánom! Mért tettem?
-Mert Kitty megbántott...tényleg, szerintem, akar is neked mondani valamit! IGAZ?
-Ja... persze! Figyelj James.. én bocsánatot kérek! A matek dolgozat miatt voltam ideges!
-Tudom!
-Honnan?
-Megérzés. Megbocsátok!
-Csak így??
-Nem szeretek haragot tartani! Szükségünk van egymásra! Hisz egy nagy család vagyunk! És, így hogy tetszek?
-James...te, mos sexi vagy!
Mindenki nevetett.
-TUDOM!
Hazarepültek, és James meglátta magát a tükörben.
-Ez nem igaz. Nem kellett volna megtennem...
-MIT?- kérdezi Kurt.
-Jesszus.. mióta állsz te itt?
-Mióta bejöttél. Nem vettél észre?
-Nem.
-Mi a baj?
-Ez.. nem én vagyok!
-Nem, ez te vagy!
-EZ?
-Igen, hisz még te mondtad, hogy a belső számít! NEM A KÜLSŐ!
Elmosolyodott!
-De így már nem teljesen vagyunk tükörképek! Érdemes élni?
-Várj...majd én megöllek!
És rávetette magát, majd jót nevettek!
-Figyelj, nem lenne inkább érdemesebb lefeküdni?
-De igen, elfáradtam-válaszol Kurt
Az ifjoncok lefeküdtek, de James- t bántotta a tudat, hogy ő már nem önmaga....
III.Fejezet
A Buli...
Másnap a suliban Kelly igazgató új dolgot jelentett be,és a változatosság kedvéért,ismét a sporiban gyűlt össze az iskola.
-Köszönöm.Ma igen fontos dolgot kell elmondanom.Tudjátok,ez a két hét szünet arra volt,hogy elintézhessem a dolgaimat.Nos,ez megtörtént,és sok szolgáltatásra kaptam engedélyt!Az első és egyben a legfontosabb,hogy lehet JOGOSÍTVÁNYT szerezni ebben az iskolában!Ez nagyszerű hír!-a gyerekek ujjongtak-Második,hogy gyorsabb Internet-szolgáltatásunk lesz,sőt új P4 gépeket kap az iskola!Van még infó,de az osztájfőnökök elmondják!A harmadik dolog pedig az,hogy ennek megünneplésére ma este 18:00 órakor esti buli lesz itt a sporiban!Mindenkit várunk,ingyen elemózsia és üdítő!Öltözzetek ki csinosan,és gyertek egyet szórakozni!További jó tanulást,és jó jegyeket kívánok nektek!el lehet vonulni!
Mindenki ujjongva menekült a tesiteremből,csak James és Kurt maradt útoljára.
-TE?Eljösz?-Kérdezi Kurt.
-Hát pe.....-és Kelly igazgató megfogja a vállát-igen?
-Beszélhetnék veled...négyszemközt?
-Persze.
-Akkor menjünk az irodába.
Bementek az igazgatóiba,és leültek.
-Nos James,terólad lenne szó.
-Miért?
-Tudom mi vagy.Csak azt szeretném,hogy vigyázz magadra OK?
-Jó!
-Mert én nem akarlak megfosztani a tanulás élményétől,de ha bántasz valakit,megteszem.Nekem mindegy hogy mutáns vagy,vagy földönkívüli,nekem egy számít,az hogy milyen vagy belül!Tudom hogy jófiu vagy,ezért nincs bajom veled.És ha belédkötnek,nyugodtan ijeszd el!-ezzel megfogta James óráját,és mintha tudná hogyan kellene,kikapcsolta,majd a bal szemével pislogott egyet.
-Van még ebben az iskolában OLYAN személy,aki nem ismer még?
-Van,és ez a baj!Mert ha megismernek itt,abból baj lehet!Vigyázz magadra!
-Jó,fogok!
-Akkor SUPER!Menj órára,és azt tanácsolom,ragd le a jogsit!Tehetséges vagy!
-Ígérem megteszem!
Visszakapcsolta az óráját majd ment órára.
-Na?Már megint mit akart?
-Áhh,semmi nem érdekes!Szóval ott tartottam hogy persze,és elhívom veronikát is!
-Az jó,én meg Amandat!
A suli után izgatottan mentek haza a fiatalok.Valami öltönyt kerestek otthon,amiben elmehetnek.
-Nézd csak,ez jó lesz?-Kérdezi Kurt
-Jó!És ez amit én találtam?
-Super!Nem nőtted még ki?
-Talán még nem...de lehet.Majd ha felveszem meglátjuk!
A fiuk öltözködni kezdtek,mikor Jean állított be.
-Figyelj Jame....HÚH..FIÚK!
Felkapták a fejüket és James így szólt:
-JEAN!MIT KERESEL ITT BENT?NEM LÁTOD HOGY ÖLTÖZÜNK??
-Bocsika...
És már ment is ki.
-Ezek a lányok...mindig miutánunk loholnak.Nincs jobb dolguk?
-Ezek szerint nincs!Na hogy nézek ki James?
-Csínos vagy!És én?
-Te is!És nem is nőtted ki!
-SUPER!Megkeresem Jeant,és megkérdem mit akart!
-OK!
A konyhában gyülekező van,és mindenkit odahívtak.
-No,akkor James!
-Mondjad Jean!
-Az van,hogy én,Scott,Vadóc,és Evan velünk jönnek a kocsival.De ott van még Kurt,te,Kitty,Amanda,és Veronika és már nem férünk be ennyien egy kocsiba!Megkapjátok az X terepjárót,ha megígéred óvatosan vezeted,mi meg Scott autójával megyünk!Jó?
-SUPER!De nincs jogsim!
-Egy estét kibírsz!
-SUPER!
-Jólvan emberek,akkor készülődjetek!
Mindenki felöltözött,és mentek az autókhoz.Jamesék a terepjárót vitték és útközben felszedték Amandat és Veronikát.
-Na helóka kék fiúk!-köszönt Veronika.
-Szia!-vissza James-Nos,MEHETÜNK?
-IGEN!!!
Miközben mentek,az autó mellett elszáguldozott egy Dzsip.
-KI EZ AZ IDIÓTA?NEM TANULT MEG VEZETNI?-mondja felháborodva James.
-Te jobb ha elhalgatsz!Neked még jogsid sincs,úgy vezetsz!Jajj neked ha elkapnak a rendőrök!-válaszol Kitty.
-Jólvan na!
Mikor odaértek,ott állt a Dzsip is!
-Hát ez remek!Ha a bulira jöttek,nekünk annyi!
-Mért?
-Mert ezek tuti kötekedősek!
A spori tele volt emberekkel,akik táncoltak.A hangulat jó volt!
-Nos,akkor jó mulatást,és 23:00-kor a terepjárónál!
-Rendben James!Na menjünk!
James Veronikával kezdett táncolni.Fél óra mulva viszont leültek.
-Már nem bírok táncolni...-panaszkodik a lány.
-Én sem.
-Szóval,mond mit érzel irántam?
-Én...mert?
-Hát..tudod..
És hírtelen a fiú mobilja csörög.
-Jajj,ez az enyém...HALÓ,James Wagner beszél.
-NAGYON JÓL TUDOM KI VAGY!NE JÁTSZD MEG MAGAD!A MA ESTÉT SOHA NEM FOGOD ELFELEJTENI!HA-HA-HA-HA!
James ijedten letette a telefont,és lassan körülnézett...
-Mi van?Ki volt az?
A fiú nem válaszolt.
-James?
-Tűnjünk el innen!
-Mi a baj?
-Majd késöbb elmondom.Gyere!
És azzal felpattant az asztaltól,megfogta a lány kezét,már rohanni kezdett volna,mikor Fred elé áll.
-Talán nem tetszik a buli szőrcsomó?Szerintem nagyon jó,ezért maradj velünk,vagy talán használjam az öklöm is?
-Haggy békén minket!
-Mert mi lesz?Ja,mellesleg bemutatnám a haverom:Lancet!
-MICSODA?
Ezzel nekirohant a srácnak.
-Te voltál a dokknál!Te lökted a vízbe Misis Darkholmet!De most megfizetsz mindenért!
-És ha én tettem?Útállak téged,és ezért leleplezlek!
-Engem ugyan nem!
-Dehogynem!Toad!
-Itt vagyok!
-Intézd el!
A varangyképü ügyes csellel lecsúsztatta James kezéröl az órát,ami miatt megint csak kék volt és szőrös!
-Na,akkor ehhez mit szólsz?
-NEM..NEM!ADD VISSZA AZ ÓRÁMAT!
A zene elnémult,a táncolók megáltak.Csak őt nézték.Csak őt!Egyszer csak Kurt és Amanda rohan ki a tömegből.
-Ó NE!-mondja Kurt.
-Na mivan WAGNER?Nem tudod mit csinálj??-gúnyolódik Toad.
-Na MAJD ADOK NEKED!!
És üldözni kezdte James a varangyképűt,de nem tudta elkapni.
-FUU!!!ÁLLJ MEG KÜLÖNBEN.....
-Mért mit csinálsz?Megijesztesz?HAHAH!
Scott eléállt,ezért belerohant.
-Nos,mit is szeretnél te nekem adni?-és odanyúlt a szemüvegéhez.
-Jah...persze...az óra!Megfeletkeztem róla!Tessék...leléptem!
-Azt ajánlom is!James?
-Hah....köszi!
-Hát nem pont így képzelted el az estét igaz?
-Hát,nem számítottam fényes fogattatásra,de erre sem!
-Vedd fel és kapcsold be!Mindenki minket néz!
-Most már mindegy!
Kurt szaladt oda.
-Helló emberek!Nincs itt semmi látnivaló!Oszoljatok!
A tömeg hangjai így szóltak:
-Ah,menjünk!Csak egy átverés...
-Az!Ünneprontók!
-Ez a kandi-kamera?
Jamesnek felcsillant a szeme!
-Azt hiszik....hogy csak átverés!ÉJJEN!
-Azért ez a nap is jól zajlott le nem?
-De,menjünk haza!!
A gyerekek összegyültek az autónál majd beszáltak és hazamentek.
-ÉN TUTTAM!ÉN ELŐRE TUTTAM!!!
-Mit?
-HOGY EZEK CSAK BELÉNK KÖTNEK!Emlékszel a dokkos esetre?
-Igen,egy gyerek rázta meg a földet.
-Az volt a kezdeményező!De utána eltűnt!
-Alljas!
-Egyszer kapom el!
-Nos,Jóéjszakát James!
-Jó éjt!
IV.Fejezet
A Rosszakarat...
Két héttel az incidens után,újra reggel volt.Kitty ment ébreszteni a kék fiúkat.Lassan benyitott,majd elkiáltotta magát.
-JÓREGGELT!
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.....jah...tevagy az?-ordít James
-mi volt ez....-kérdezi álmosan Kurt.
-Hát..nézzetek ki az ablakon!
-Mért?Most tolyik a télapó??
-Nem,hanem minden fehér!
-FEHÉÉR?
A gyerekek gyorsan kipattantak az ágyból és kinéztek az ablakon.
-ESETT A HÓ!
-Igen Kurt!Esett!
-Én megmondtam nem?-válaszol Kitty-mellesleg tudok hógolyózni!
-TE?TUDSZ?Kérlek ne röhögtess!Na én mentem reggelizni!-mondotta James
-Hát ez nem hitte el!
-Nem gond Kurt!Jössz hógolyózni?
-GYERÜNK!
A konyhában James már egy rakatnyi kaját összeszedett,de még a hűtőszekrényben turkált.
-Mit egyek?Sonkásszendvics?NEM!Husosmakaróni?
-HA MEG MERED ENNI ESKÜSZÖM....Az ebédre van!-Mondta mérgesen Jean.
-Jólvan NA!Meg nem akarsz enni?Alig látjuk egymást!Sőt Hétfőn utazom haza!
-Minek?
-A szüleimhez!Velük töltöm a karácsonyt!Ja tényleg!Azt akarom hogy vasárnap legyen az ajándékozás!
-Hát...ha nagyon akarod?
-ÉJJEN!
Ezzel mindent visszatett hirtelen a hűtőbe,amit a kezében tartott.
-Mivan?Nem is eszel?
-Már jóllaktam!Kölcsönveszem a terepjárót!Dolgom van!
Ezután kirohant a konyhából.
-Jó!Hát vigye ha akarja!Jóllakott?DEHÁT NEM IS ETTÉL!
James kirohant a házból,és váratlan hógolyó érte pont a képébe!
-KI VOLT EZ?....
-Hoppá...ÉN!-Szólt Kitty!
-Máskor vigyáz kérlek!
Ezután elindult a garázs felé,de ismét eltalálta egy hógolyó a tarkójánál!
-ÉS EZ KI VOLT?-és lassan megfordult.
Kurt már a hóban fetrengett a röhögéstől,mikor visszakapta.
-CSATA?-Kérdezi Kurt.
-Nem,nem érek rá!Mellesleg te mikor mész haza a szüleidhez?
-Én idén itt ünnepelek!
-Itt?Kár...én hazamegyek!
-Necsináld ezt James!Szeretném ha eggyütt ünnepelhetnénk!
-Nekem ott a családom!
-Meg vannak azok!Egy karácsonyt kibírnak!Jövőre megint megyek!
-Igen...értem!De,a szívem odahúz!
-Hát,jó.De miféle dolgod van?
-TITOK!
James elhagyta az intézetet.Az autóban elővett egy hosszú listát,és olvasgatni kezdte.
-Nézzük csak.Mit kell venni Jeannek?Áh,egy nyakláncot.AKKOR IRÁNY A NEW YORK CENTER!
Az üzletben rengeteg ember volt.Mindenki a közelgő ünnepekre készülődött.
-Hát akkor induljunk.
James bejárta az egész üzletet,és a kosárba tett minden ajándékot,amit meg akart venni.A pénztárnál viszont fúrcsa dolog történt.Egy ismeretlen pasas állított James-hez.
-Szervusz fiam!Hogy hívnak?
-Ki maga?De ismerős ez a hang!
-Nem ismersz rám?Pedig nekem köszönheted a mostani alakod!
-Alako...MAGNETO?
-Örülök hogy kapcsoltál!Ügyes fiú vagy tudom!
-De maga...meghalt!
-ÉN...Ne viccelj!Engem nem lehet olyan hamar eltenni lábalól!Eléggé megsínylőttem a dolgot hogy leromboltátok a rejtekhelyem,de kihevertem!
-Mit akar tőlem?
-Csak üzenni akarok Xaviernek!
-És mit?
-Szeretnék...BÉKÜLNI!
-BÉKÜLNI???
-Igen!Szeretnék ujra egy csapat lenni!
-Hát,nem is tudom..
-Gondold meg te is!Mindannyiunknak csak jó!
-Hát...a professzor biztos örülne neki.Megmondom,ha maga is eljön.
-Jó!Jelents be nála!Mikor jöjjek?
-Ma!Délután,15:00!
-Rendben van!Most menj fizetni!
-OK!Viszlát.
Ezután rohant a pénztárhoz hogy beálljon a sorba.
-Ha-ha.Butagyerek!Nem is tudja hogy mit tervezek!Ügyes!
James miután fizetett,sietett az ajándékboltba,hogy becsomagoltasson mindent,amit vett.Miután végzett haza sietett.Beszállt az autóba,beindította a motort,és akkor....
-Elnézést!-kopogtatnak a szélvédőn-Bayvillei rendőrség.
-Biztosúr??Huh...miben segíthetek?
-Hát,ha mutatna nekem egy forgalmit és jogosítványt,akkor tud!Tuggya,régen láttam már ezeket,és lassan depressziós leszek!-és bólogatott.
-Jah...persze!huh a francba!
-Mit mond?
-Jah...semmit!Adom!
James a forgalmit megtalálta,de mivel jogsia nem volt,elővett egy névjegykártyát,és azt adta a rendőrnek,aki hírtelen észre sem vette!
-Köszönöm!MI EZ?
-NYOMÁS!-Padló gázzal ellógott.
-HÉ!ÁLLJON MEG AZONNAL!Ez így nem megy!Erősítést kérek!KÖZPONT!ITT AZ 55 JÁRŐR!ÜLDÖZÜNK EGY FEKETE TEREPJÁRÓT!A RENDSZÁMA:KH7JW62G
-VETTEM 55!
Eközben James már azt hitte lerázta a zsarukat!
-Fú,ezt megúsztam-majd belenéz a visszapillantóba-JAJJ NE!ZSARUK!
-ÁLLJON MEG!AZONNAL!A TÖRVÉNY NEVÉBEN!
-Úgy sem tudnak elkapni!MIVAN?BARIKÁD ELÖTTEM?
James most a kéziféket húzta be jól.Az autó megállt.Rendőrök vették körül.Nincs menekvés!
-SZÁLLJON KI TARKÓRA TETT KÉZZEL!
-Most bajban vagyok?
-ÚGY IS MONDHATJUK!
Bayville rendőrfőkapitányság-
-James,nem vezethetsz jogosítvány nélkül!
-Tudom professzor,de nem gondoltam arra,hogy baj lesz belőle!
-Leteszem az óvadékot,és kiviszlek innen!De a terepjárót nem kapjuk vissza olyan könnyedén!Ugye tudod hogy abban a járműben szokatlan dolgok is vannak!?
-NEM!Például?
-Rakétavető jobboldalt,lézerágyú baloldalt.És még sorolhatnánk!Ha ezeket megtalálják...veszélybe kerülhetünk!
-Higgye el sajnálom!Bocsánat prof!
-Ezen már úgy sem változtat!De csökkenti az esélyünket,hogy a nyomozást Wiliam Striker vezeti.
-WILIAM STRIKER?
-Igen.
-Emlékszek rá!
-Honnan?
-Mikor elegem volt az intézetből,és hazamentem,a repülőtéren ő jött hozzám oda,és letartóztatott,mert nem lett volna szabad elhagynom Altenbugot!De mivel megmentettem az utasszállítót,ő is elengedett engem!Magas,szemüveges,idős kinézete van!
-Az!Wiliam Striker!
-És maga honnan ismeri?
-Eggyütt jártunk általánosban.Mindig utálta a nála ertérő tulajdonságú embereket!Nekem ő volt a legjobb barátom.Sose tudta meg hogy én is különleges vagyok.Már régóta az FBI nál dolgozik.Ő már rájött hogy léteznek a mutánsok,de bebizonyítani nem tudta!!Most arra törekszik!Attól félek,hogy ez sikerülni fog neki!Amúgy?Téged nem faggattak?
-Nem.Nem törődtek velem!
-Elnézést....CHARLES?
-Wiliam!De jó hogy látlak!
-Hát?Te hogy keveredtél ide?
-Jöttem letenni az óvadékot,ki szeretném vinni Jamest!
-Szervusz!Te!Nagyon ismerős vagy nekem!Nem találkoztunk mi már valaha?
-Biztosíthatom,hogy nem uram!-Szólt vissza James.
-Hát,akkor jó!De az van,hogy találtunk egy kupac becsomagolt kütyüt,és azokat el lehet vinni!
-Jó.Elvisszük!-mondta a prof.
-A terepjárót lefoglaljuk,ki lehet váltani a rendőrség melletti raktárból.Egy hónap mulva viszont elárverezzük,ha nem jönnének érte!
-Rendben!
Miután elintézte Charles az óvadékot,elmentek a terepjáróért,majd hazamentek.
-Még szerencse,hogy nem törődtek ezzel sem.
-Örülök neki prof!És mégegyszer:BOCS!
-Így már nincs gond.De indulnunk kell New Yorkba!
-Minek?
-Ororo unokaöccsét fogjuk elhozni!Új tanuló lesz!
-És,hogy hívják?
-Evan Deniels.Te nem jösz el?
-Nem.Itthon maradok Kurtel!
-Hát,ahogy akarod.Nem tudom meddig leszünk.
-Ki megy még?
-Scott,Jean,Ororo,Logan,és én.
-OK!Vigyázzanak magukra!
-Igyekszünk majd!Szervusz!
-Viszlát!
A főnökök elmentek,James,Kurt,Kitty és Vadóc maradtak az intézetben.James Kurtot piszkálta,a két csaj pedig csinosítgatta magát,mint mindig.
-Oh,nein!
-Mi nem James?
-Elfelejtettem szólni a profnak,hogy ma jön Magneto!
-MAGNETÓ?IDE?MINEK??
-Békülni akar.Mennyi az idő?
-Hmm,14:37!
-Háromra jön!
-El is hiszed neki?De ő nem halt meg?
-Túlélte!
-Hol beszéltél vele?
-A Plazaban!
-Áh,gyere inkább társasozzunk!Játszunk GAZDÁLKODJ OKOSAN!Szeretek,mert nem tudsz!Haha!
Hírtelen elment az áram....
-Na!Azért nem vagyok ennyire csúnya!JAMES?
-Ne rám nézz!Nem én voltam!
-Jajj...gyere nézzük meg a főhardvert!
-OK!
A szobából kilépve le lehet látni az előtérre.Felfegyverkezett emberek,FBI-osok voltak ott.
-Pszt!
-Mivan Kurt?
-Psz!odanézz!fegyveres emberek!
-jajj ne!az én hibám.
-miért?
-késöbb elmondom!menjünk Kittyért,és Vadócért!
-gyerünk.
A gyerekek beteleportáltak Kitty szobájába,ahol azok szépítkeztek.
-NA HELÓ!NÁLATOK NEM SZOKÁS KOPOGNI?
-Nyugi Vadóc-mondja Kurt-baj van!
-Mi a baj?-kérdezi nyugtalanul Kitty.
-Betörtek az intézetbe az FBI-osok!
-JAJJ NE!MOST MI LEGYEN?NINCS ITHOL SENKI!
-Talán elköthetnénk egy kocsit a garázsból!Talán.-mosolygott James.
-Most legalább hasznunkra lehetsz James!
-Akkor ne vesztegessük az időt!
Gyorsan a garázsba teleportáltak.
-Melyik autót vigyük James?
-Hmm,Scott autóját!
-Már megint??
Beszálltak,és elhagyták az intézetet.
-Hová megyünk?-Kérdezte Kitty.
-New York!Ott vannak a professzorék!Ki tudja hol lakik Ororo unokaöccse?
-Én tudom-válaszol Vadóc-a Hirtien utca 59!
-59!Nemigaz hogy vannak még csodák...
-Mért?
-Mert Altenburgban én is az 59-ben laktam!
Hírtelen elfelejtették a bajt,és nevettek egy jót.Már csak az a kérdés,mi lesz velük.....
V.Fejezet
Az Igazság Napja...
Míg a gyerekek menekülnek,addig a Xavier intézetben az FBI-osok megtalálták a Celebrot.
-Nos?Mit találtak fiúk?
-Egy egészen furcsa szerkezetet Mr.Striker!
-Pontosabban?
-Még nem tudjuk,de valami vizsgáló!
-Törjék fel a biztonsági kódját!
-Már megpróbáltuk,de nem tudtuk!
-Hmm...akkor használják ezt.-és a zsebéből egy Flopyt vett elő.-Ez a legújabb Hacker program!OLYAN NINCS HOGY EZZEL FEL NE LEHESSEN TÖRNI VALAMIT!MIRE VISSZAJÖVÖK,EZ LEGYEN FELTÖRVE!VILÁGOS!
-Igen uram!Azonnal hozzálátunk.
Eközben Jamesék New Yorkba érnek.
-Üdvözöljük New Yorkban!-olvasta Kitty a táblát.-Éjjen!
-Még ne igazán éjjenezz!Hol van akkor az az utca?
-Hát,a központban fordulj jobra....
-HÉHÉHÉ!Állj!El kell kerülnünk a központot!
-Ja,igazad van!Akkor itt fordulj jobbra!
Egy kis kevergés után viszont megtalálták a Hirtien 59-et!Az autó lassan megállt.
-Nos,itt vagyunk!
Kiszálltak,és bekopogtak.Egy fiatal gyerek jött ki az ajtón.
-Igen?Miben segíthetek?
-Heló!Te vagy Evan Daniels?
-Igen!
-Nem járt nálatok egy Charles Xavier nevű ember?
-De igen!Pár perce mentek el!
-Oh te jó ég!
-Kik vagytok?
-Nos,hát annak az embernek a tanítványai!
-NEMÁ!TI VAGYTOK AZ X-EK?
-Hát,ja!-Mondták egyszerre.
-Nos,fáradjatok be!
-Köszike!
A gyerekek bevonultak.
-Ki az Evan?-Kérdezi egy női hang.
-Barátok anya!
-Tényleg fiam?-sétál át a másik szobából a fiú apja-még sose láttam őket!
-Hát,szóval,ők Xavier úr tanítványai!
-IGAZÁN?ÜJJETEK LE!HOGYHOGY TI ITT VAGYTOK??
Leültek,és James elkezdte a beszédet.
-Először is bemutatkoznák.James Wagner vagyok,és Charles Xavier tanítványa!
A szülők és Evan figyelmesen hallgatták.
-Én és a többiek a Xavier intézetben élünk,mert csak ott vagyunk biztonságban az emberek elől.Különben mindenki csak bántana minket!
-Igen értem!-mondja a fiú apja!-De még mindig nem világos hogy hogy kerültetek ide!
-Baj van!
-Miféle baj?
-Az...az intézetbe....BETÖRTEK AZ FBI-osok!És ha kiderül hogy mi van ott,az egész világ tudomást szerez rólunk,és sehol nem leszünk biztonságban!
-Oh,ez szörnyű!
-Az,és a professzor után jöttünk,hogy közöljük neki,de már elment.Félek,hogy bajuk esik!
-DE EZT NEM FOGJUK ENGEDNI!IGAZ?-Szólalt fel Evan.
-NEM!
-ANYA,APA,velük megyek!Csatlakozom hozzájuk!
-MI?
-IGEN!Hozzátok csatlakozom!Elfogadom Charles ajánlatát!Mentsük meg őket!
-Ez igazán jólelkű fiam,de mi lesz velünk?
-Mihejst lerendeztük,visszajövök!
-Nem is tudom....
-Bízz bennem!KÉRLEK!
-JÓ!DE VIGYÁZZATOK MAGATOKRA!
-Köszi!Hogy is hívnak?Valami Joe,vagy....
-James!
-Ah,értem!Akkor menjünk!Ne vesztegessük az időt!
Kimentek az autóhoz,és bezsúfolták magukat!
-Akkor,most hová?-kérdezi Kitty.
-Vissza Bayvillebe!
Elindultak,és másfél óra mulva otthol voltak,vagyis hát,inkább már csak a helyén!
-MI TÖRTÉNT ITT?-kérdezi Vadóc.
-NEM TUDOM!DE,AZT SEM,HOGY HOL VANNAK A PROFESSZORÉK!
-Nincs valakinél egy zsebtévé?
-Nincs,de a kocsiban van televízió!
Beszálltak,és a CNN csatornára kapcsolták.Nemsokkal késöbb a friss híreket adták.
"TV"-Jó estét kívánok!Ez itt a híradó!Különös eseményről számolunk be.Ma délután egy névtelen bejelentés hatására átkutatták a Bayvilleben található Xavier intézetet....
-Névtelen bejelentő????-furcsállotta James-Akkor...ezek szerint nem az én hibám!!de ki lehetett az?MAGNETO!
-Magneto??-szólal fel Kurt.
-IGEN!AZ A SZEMÉTLÁDA!
-De mért akarná Magneto azt,hogy kiderüljön a mutánsok létezése?
-Direkt ez a célja!Meg akarja leckéztetni az emberiséget!Kihasználta az alkalmat!
-Értem már!Ránk akarja terelni a gyanút!
-Igen!De most csönd!Nézd a híreket!
És tovább figyelték a TV-t.
"TV"-....és rengeteg,eddig azonosíthatatlan dolgot találtak.Eddig ismeretlen okok miatt a ház felrobbant.Csak 21 sebesült volt.Viszont elfogták a ház tulajdonosát,Charles Xaviert és pár tanulóját,akik egy fúrcsa,talán repülőgéppel jöttek meg.a helyszínt kiürítették,mivel a titkos FBI új csoportokat küld oda.Szemtanúk szerint különös dolgok szoktak ott történni.Például sokan állítják hogy egy Jean Grey nevű tanuló a gondolatával mozgatja a dolgokat.Hallgassuk meg mit mond erre a Középiskola igazgatója: Edward Kelly.
-Igen!Sok érdekes esemény történik azóta,mióta ők itt tanulnak!Földrengések,indulatos gyerekek!Lehet hogy MUTÁNSOK!!
Tényleg az lenne?Vagy csak egy átverés az egész?Meg fogjuk tudni!Egyenlőre kihallgatják az elfogott embereket!
-ENNYI ELÉG!-és James kikapcsolta a tv-t.-NEM TUDHATJÁK MEG HOGY MUTÁNSOK VAGYUNK!MEG KELL ŐKET AKADÁLYOZNI!
-IGEN!EBBEN BIZTOS VAGYOK!DE EZ MÁR KÉSŐ!-szólalt fel egy idegen hang.A srácok megfordultak.Megleő,de egy csomó rendőr,és FBI-os volt a kocsi mögött.-SZÁLLJANAK KI AZONNAL!FELEMELT KÉZZEL!
Kiszálltak.Jamesnek nem volt bekapcsolva az órája,megint ott volt kéken és szőrösen.
-Te meg mi vagy??
-Asszem most lebuktunk!-suttogja James.
-Sajnos igen!-Válaszolja Kitty.
-VELÜNK KELL JÖNNIÜK!!
-Értettük!Magukkal megyünk!
Lebilincselték őket,és beültették a rendőrkocsiba.Elvitték őket a rendőrségre,ahol már a professzorék egy cellában ültek.Oda zárták be Jameséket is.
-Helló prof!-Köszönt előre Kurt.
-Szóval ti is!
-Igen!Végünk!
-Nem!Nincs végünk Vadóc!Higgy mindig a jóban!Kikeveredünk ebből a slamasztikából!Az biztos hogy kitudódott a létezésünk,de ki fogjuk magyarázni magunkat!Már csak az elnökben bízhatunk!Javítja a helyzetet,hogy nagyon jó viszonyban vagyok vele!De eggyütt kell megtennünk minden lépést!Ezt ne feledjétek!
-Ez most a legfontosabb.
Az egyik pillanatban egy őr jön,és kinyitja a cellát.
-Jöjjenek!Kiviszem magukat!
-Ki maga?-Kérdezi a professzor.
Erre az őr felveszi Mystique alakját,és erre James megdöbben.
-ANYA??
-Igen,de gyertek!Elmegyünk az elnökhöz!
-Nagyon jó ötlet!Igazán jó ötlet!
-Charles,kérlek te beszélj!
-Persze!De mivel megyünk?
-Visszaszereztem a Blackbirdöt.
A rendőrségről sikeresen kiszöktek,majd az elnökhöz siettek.Féltek,hisz a fehérház biztonsága nagy.De sikerült bejutni.
-Az elnöki terem jobra van!Menjünk!
Az ajtóhoz osontak,majd bekopogtak.
-Marie,kérem haggyon,nem érek rá!Ezzel a hülye mutánsos dologgal foglalkozom.
Ennek ellenére benyitottak.
-DE BESZÉLNÜNK KELL!
Az elnök felkapta a fejét.
-MIT AKARNAK?ŐRÖK!
-Arra semmi szükség!Meg sem ismersz?-Kérdi Xavier.
-Charles?
-Egy kicsit megöregedtem!
-SEMMIT SEM VÁLTOZTÁL!De mi ez a hülyeség,amit a TV-ben reklámoznak?
-Sajnos az igazság.Egy kéréssel jöttem hozzád.
-Mi lenne az??
-Kérlek ahogy csak tudod nyugtasd meg az embereket,és értesd meg velük,hogy a mutánsok nem akarnak rosszat!
-Persze!Megteszem!
-És még annyi,hogy száljanak le rólunk az FBI-osok,és a riporterek!
-Jó.Megoldom az ügyet!Vigyázzatok magatokra!
-Kösz szépen!Szervusz!
-VÁRJ!
-Igen?
-Újjáépíttetem az intézetet!Jó?
-Persze!
-Csak lazán!Az esti híreket nézzétek!
Az őrök időben megérkeztek.
-Igen uram?
-Kísérjétek el őket Bayvillebe,és biztosítsátok,hogy ne legyen bajuk!
-Értettük uram!!
Egy limuzin várta már őket,amibe beszáltak.
-Hol fogunk lakni Prof?
-Az alagsorban,ott van TV-is!!
Amikor hazaértek,az első dolguk a televízió bekapcsolása volt.Pontban 19:00 volt,és kezdődött az esti különkiadás!A TV-ben az elnök kezdett beszélni.
-Tiszterlt Amerikai honfitársaim!Az elmúlt hetekben történt incidensek szinte az egész világot megrázták!De szeretném a mutáns ügyet lezárni!Nem vagyunk egyformák,és ezígy a jó!A genetikai fejlődés életünk egyik velejárója!Az,hogy az ózonréteg elvékonyodik,és ezáltal olyan sugárzások érnek minket amitől ez történik,a mi hibánk!Ezért kérem önöket,hogy ne kezdeményezzenek semmi,a mutánsoknak kárt okozó eseményt,mert az csak a világot fenyegetné!Ők is olyan emberek mint mi,ezért ha valaki bántja őket,eljárás indul ellene!A mai napon,2003.12.29.Hétfői napon,LEZÁRTNAK tekintem ezt az ügyet!És ne feledjék:Senki sem egyforma,de ugyanolyanok vagyunk!Viszontlátásra Amerika!
A televíziót Kurt kikapcsolta,majd így szólt:
-Végre vége!
-Ja,igazad van-hejesli James
Mindenki örült,és átölelte egymást,csak a professzor volt teljesen komor,majd így szólt:
-Nem Kurt!Nincs vége!Még csak most jön a java….
VÉGE |
AJÁNLOM AZ OLDALT
